2014. október 26., vasárnap

Csőkakő vár - Gánt

Hosszú idő után ez a vasárnap a kirándulás napja volt. Az óra átállítás és a nappalok rövidsége miatt hosszú túrában, gyaloglásban nem gondolkodtunk.

A héten ismét tekintélyes mennyiségű esett. Reménykedtem benne, hogy vasárnapra " kiesi ' magát. Így is lett. Nem volt meleg egyáltalán, de réteges öltözködéssel ezt a körülményt sikeresen kiküszöböltük :-)

A várhoz vezető út nagyon vidáman telt. Rengeteget beszélgettünk, viccelődtünk.
Én egy igen tanulságos leckével lettem gazdagabb :-)

 Próbáltam okosabb lenni a GPS-nél. Persze kevés eredménnyel. Ennek következményeként a többiek folyamatos poénkodásának tárgyává váltam, amit persze egyáltalán nem bántam.

Amikor odaértünk a várhoz igen felhős volt az ég. Legalább nem esett. Ennek ellenére felmásztunk a várhoz, bízva abban hogy mire felérünk egy kicsit naposabb idő lesz.





Mint ahogy a képeken is látszik, ez a reményünk éppen szertefoszlani látszott. Szép idő esetén nagyon messzire el lehet látni, és olyankor az egyik kedvenc hegyvonulatom - a Bakony egy része -  is szépen megmutatja magát. Mindenesetre végigjártuk a várat belülről is. Nemrég szépen felújították , remek egységet alkot a régi és az új. A múlt és a jelen. 





Ez a vár nem túl nagy, így hamar végigjártuk. Az egyik barátommal úgy döntöttünk ,hogy egy kicsit sziklát mászunk :-) Volt egy-két pont ahol eszembe jutott, hogy felfelé még csak oké a dolog, de mi lesz amikor le kell jönni. Hál istennek lefelé kaptam segítséget :-) Meg időnként a legjobb módszert választottam :-) Leültem és fenéken jöttem le :-) 



 Egy kis kürtös kalácsozás és beszélgetés után továbbindultunk, hiszen még a délutánból volt rendesen. Gánt felé vettük az utunkat. 

A gánti bauxitbánya számomra nagyon érdekes hely. Mindig is az volt. Ezt a részt is nagyon szeretem. Bauxitbányászat már nincs itt, de a létrehozott bányamúzeumban és a külszíni fejtés helyén található tanösvényen kicsit közelebbi képet kaphatunk a bauxit bányászatról. Mi most a múzeumba nem mentünk be, de a tanösvényt végigjártuk. Ismét az volt az érzésem, mintha a Marson járnék. Én már viszonylag sokszor jártam itt, de ez a folyamatosan változó terület most egy másik arcát mutatta meg. És a változás jó. Nagyon jó.









A nap méltó megkoronázása egy kis séta volt a Velencei-tó partján. Ide már a csapat kis része jött. Nagyon jól éreztük magunkat. Furcsa volt látni a tavat tömeg nélkül. Egy kis forrócsoki elfogyasztása után már mi is hazafelé vettük az irányt. Amikor kijöttünk a kávézóból ez a látvány fogadott minket. 


Ez ( is ) csodaszép nap volt :-)

Köszönöm :-) 


Tudjátok .....

Túrázzatok:-) Táncoljatok :-) Fussatok :-) 

Mert mozogni jó :-) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése